{{ComputedLoadMoreText}}

{{totalCount}} termékből {{dataLength}} darabot már láttál

AMD vagy Intel processzor – a számítógép lelke

A processzor, más szóval CPU, azaz Central Processing Unit, a számítógép központi feldolgozó és vezérlő egysége. Az AMD és az Intel a két legnagyobb processzorgyártó cég uralja a piacot, és rengeteg terméket kínál – a bőség pedig zavarba ejtő lehet. Az Intel sorozatai, mint az Intel Core i7, Intel Core i9, vagy az i5 processzor, az i3 processzor felhasználási területük, teljesítményük és áruk szempontjából lényeges különbségeket mutatnak, de az AMD termékek, pl. a Ryzen processzorok (Ryzen 7 vs. Ryzen 5) esetében is elmondható ugyanez. Mivel a CPU értelmezi és hajtja végre a programok utasításait, irányítja a számítógép részeit, hangolja össze a számítási munkát, minősége, gyorsasága, típusa, gyártási technológiája nagyban meghatározza a számítógépünk teljesítményét.

A CPU-k legfontosabb jellemzői

A CPU egyik leglényegesebb tulajdonsága az órajel (vagy órajel-frekvencia) Ennek mértékegysége a legmodernebb termékek esetében a GHz (gigahertz). Vagyis egy 3 GHz-es órajel azt jelenti, hogy ez a parányi eszköz másodpercenként 3 milliárd művelet elvégzésére képes. Minél magasabb az órajel, annál nagyobb teljesítmény, azonban a modern CPU-k esetében ez az állítás csak részben igaz - más tényezők is hatással vannak a számítási sebességre. Ilyen faktor pl. a processzorban lévő magok száma. Egy szint után ugyanis a teljesítmény növelése az órajel húzásával már csak plusz feszültség felvétele, vagyis nagy hőtermelés árán érhető el, a több mag azonban lehetővé teszi több feladat egyidejű futtatását is – így a CPU hatásfokának növelését. Pl. az Intel i3 processzor 2 vagy 4 maggal dolgozik, az i5 processzor már szinte mindig néggyel. Az Intel i7 processzor családban 6, de akár 8 magos megoldásokat is találhatunk. Az AMD Ryzen 5 modellek jellemzően 4-6, a Ryzen 7-esek jellemzően 4-8 magosok.

Lényeges a teljesítmény szempontjából, hogy az illető processzor hány szálon képes dolgozni. A modernebbek többsége ma már olyan technológiával rendelkezik, amely lehetővé teszi, hogy egy fizikai mag több szálat dolgozzon fel, vagyis bizonyos számítási feladatoknál kifejezetten nagy teljesítményre képesek ezek a termékek. Szintén nagy hatással van a teljesítményre a gyorsítótár, vagyis a cache memória nagysága. Minél nagyobb ez az érték, annál több elérhető adatot tud raktározni a CPU, vagyis végeredményben annál gyorsabb.

Mindezen tulajdonságokon kívül még számos jellemzőt figyelembe lehet venni (boost frekvencia, integrált grafikus mag, hőleadás, tuningolási lehetőségek, gyártási – nanométer - technológia, foglalat stb.), azonban a legfontosabb kérdés, ha elszántuk magunkat a vásárlásra, a következő:

Milyen célra keresünk CPU-t?

Nem lehet kijelenteni ugyanis, hogy az egyik jobb lenne, mint a másik - minden attól függ, milyen célra akarjuk majd használni a gépünket. Ha irodai gépet akarunk összerakni, levelezni, netezni, esetleg filmeket szeretnénk nézni az új PC-n, a beugró szintű megoldások kivétel nélkül jó választást jelenthetnek. Ha viszont számításigényes feladatokra, játékra, videóvágásra, virtuális valóság alkalmazások futtatására szeretnénk használni az új gépünket, akkor érdemes lehet beruházni egy nagyobb teljesítményű, vagyis több magos, több szálat kezelni tudó, nagy gyorsítótárral dolgozó, tuningolható, extrém terhelés mellett is strapabíró megoldásba. Igazán számottevő különbség a két gyártó termékei között ugyanakkor valószínűleg nincs – bár bizonyos részletekben eltérőek lehetnek. Az AMD termékeiről elterjedt, hogy melegednek, azonban ez csak pár Celsius fok különbség lehet az Intel és az AMD termékek között. A csúcskategóriás CPU-k között játékra valószínűleg az Intel procik jobbak, ugyanakkor az AMD megoldásai valamennyivel talán olcsóbbak. Fontos, hogy az Intel CPU-k egy része integrált grafikus maggal rendelkezik, tehát ha nem akarunk videokártyára költeni, ez a típus lesz a jó választás, ugyanakkor az AMD legújabb megoldásai általában nagyobb cache memóriával készülnek, mint az Inteles versenytársaik, tehát megfelelően optimalizált programok esetében valamennyivel nagyobb teljesítményre számíthatunk. Fontos, hogy az alaplap lapkakészletének és az alaplapon lévő foglalatnak kompatibilisnek kell lenni a CPU-val, és további szempontokat is szem előtt kell tartanunk vásárlás előtt (tápegység teljesítménye, processzorhűtő, memória típusa), azonban ha rászánjuk az időt és tájékozódunk alaposan, nem tévedhetünk. Összegezve: mindkét gyártó termékeivel bizonyosan jól járunk – vagyis a pénzünkért cserébe megfelelő értéket, teljesítményt és megbízható CPU-t kapunk, ha a célunkat kiszolgáló terméket választjuk ki.