{{ComputedLoadMoreText}}

{{totalCount}} termékből {{dataLength}} darabot már láttál

Korunk okoseszközei: mobilok, tabletek és e-bookok

A XXI. századi ember számára alap, hogy mobiltelefont hord a táskájában, de nem ritka az sem, hogy valaki e-bookot vagy tabletet visz magával minden útjára. Jó eséllyel mobilnetje is van az illetőnek, vagy ha nincs, akkor is számos helyen van lehetősége arra, hogy rákapcsolódjon a wifire. Aki már felnőttként ismerkedett a számítástechnikával és a mobiltelefonokkal, mosolyogva emlékszik vissza a vaskos telefonkönyvekre, a pénzbedobós utcai fülkékre, a Commodore számítógépekre, az internet gyerekkorára, és az első, fél tégla méretű mobilokra. Az ezredforduló körül született generáció viszont már el sem tudja képzelni, milyen lehetett az élet internet és okoseszközök nélkül.

Okostelefonok

Először is: miért jó nekünk az okostelefon? Mert számos olyan funkcióval rendelkezik, amelyek segítségével kiválthatunk más eszközöket. Egyetlen készülékben tömörítjük vele a táblagépet, a GPS-t, az ébresztőóránkat, a sportoláshoz használt teljesítmény- vagy pulzusmérőt, és persze a fényképezőgépet. Hacsak valakinek nincs jó oka arra, hogy hagyományos telefont vegyen, érdemes beruházni egy „okosra”. Amikor az első okostelefonunkat készülünk megvenni, ijesztő lehet a nagy választék, a rengeteg különböző funkció. Nézzük meg nagy vonalakban, mire érdemes odafigyelnünk vásárlás előtt.

Először is legyen kényelmes a mérete mind magának a készüléknek, mind a kijelzőnek. A túl kicsi képernyőn nehéz olvasni a betűket, a nagy méretű telefonokat viszont kényelmetlen kezelni, és a zsebünkben sem fognak elférni. Figyeljünk oda az akkumulátor kapacitására: ha egy irodában dolgozunk, ahol csak néha pillantunk a telefonunkra, és bármikor fel tudjuk tölteni, akkor nem annyira számít az üzemidő, mint ha egész nap terepen vagyunk és ügyfelekkel beszélünk. Számít természetesen a telefon ára is, gondoljuk át, hogy mi fontos, és miből tudunk engedni. Az a célunk, hogy legyen egy alapszintű okostelefonunk, vagy számít a megbízható működés, a jó felbontás, a dizájn is? Utóbbi esetben jobban ki kell nyitnunk a pénztárcánkat: a különböző márkák között lehet valamennyi különbség, de alapvetően a minőséget meg kell fizetni. Esetleg víz-, por-, és ütésálló telefont szeretnénk? Ez utóbbit is feltalálták már az extrém sportolók és a veszélyes munkát végzők számára: az úgynevezett strapatelefonok nemcsak mindentudóak, de törhetetlenek is, legalábbis ebbe az irányba törekednek a gyártók. Az ágazat szédítő iramban fejlődik, úgyhogy készüljünk fel lélekben, hogy hiába szerezzük be a legújabb, legmenőbb modellt, egy-két hónap múlva piacra dobnak egy még tökéletesebbet.

A Samsung új készülékei már túlmutatnak a hagyományos okostelefonokon: az egyik modell könyvszerűen összehajtható és támasztás nélkül is megáll; a másik egy kameraszigetet rejt magában, ami forradalmasítja a fotózást, és amivel nagyméretű, filmszerű videókat is készíthetünk; a harmadik egy valóságos, miniatűr számítógépes rendszer; a Nokia pedig egyetlen feltöltéssel akár két napig is üzemelő szupertelefonnal rukkolt elő. A Xiaomi is a fotózás felé mozdul az új készülékeivel: ultranagy felbontású és látószögű, illetve makrókamerái csodálatos részleteket ígérnek mind a távolról, mind a nagyon közelről készített képek esetében. Az Apple is tartja az iramot a többiekkel: az ikonikus iPhone készülékek is rengeteget fejlődtek 2007-es megjelenésük óta. Csúcskategóriás kamerák, még nagyobb kijelzők ugyanakkora készülékben, ütésállóság – az iPhone a mai napig fogalom, de az áruk is más tartományban mozog, mint az egyéb okostelefonoké.

Tablet

Ha olyan eszközre vágyunk, ami egyesíti magában a laptopok és a mobiltelefonok előnyeit, akkor a tableteket nekünk találták ki. A számítógépekkel ellentétben a tabletek hordozhatóak, kis helyen is elférnek, a telefonoknál viszont nagyobb teljesítményre képesek. Itt is igaz a telefonoknál már kifejtett elmélet: ha alacsonyabbak az igényeink, és leginkább csak otthon neteznénk a tableten, akkor a szerényebb árkategóriából is válogathatunk. Ha azonban különálló billentyűzet segítségével a laptopunkat szeretnénk kiváltani vele, érdemes nagyobb memóriájú, több magos processzorral ellátott, komolyabb gépre beruházni. Az akkumulátor által biztosított üzemidő legyen a másik legfontosabb szempont: mivel a tableteket elsősorban hordozásra találták ki, törekedjünk a minél hosszabb aktív üzemidőre, nehogy a gépünk épp a legrosszabb pillanatban hagyjon minket cserben. Amennyiben fontos, hogy bármikor tudjunk csatlakozni az internetre akkor is, ha nincs elérhető WIFI-hálózat a közelben, akkor válasszunk 3G vagy 4G táblagépet. A méret kiválasztásánál is tartsuk szem előtt, hogy mire fogjuk használni: a kisebb tableteket könnyebb szállítani, és a használatuk is kényelmesebb, a nagyobbak viszont otthoni filmnézéshez ideálisak. Az operációs rendszerük jellemzően Android vagy iOS – az utóbbi az Apple készülékeinek saját rendszere – de léteznek Windows rendszerű tabletek is. A választást valójában sokszor az dönti el, hogy a leendő tulajdonos melyik rendszert ismerte, használta már korábban, de érdemes figyelembe venni az alább ismertetett szempontokat is.

Több mint tíz év eltelt azóta, hogy Steve Jobs piacra dobta az első iPadet. A mai napig is az él a köztudatban, hogy egy iPad megbízhatóbb és könnyebben használható, mint az Android táblagépek, jobban néz ki, és az Apple-nél az alkalmazások fejlesztésére, ellenőrzésére is jobban odafigyelnek. Ugyanennek az éremnek azonban megvan a másik oldala. A biztonság azt is jelenti, hogy nem annyira rugalmas a rendszer, mint az Androidnál, kevesebb lehetőség van a testreszabásra. Nagy pozitívuma az Androiddal szemben, hogy az appokat ellenőrzik, így azok garantáltan nem hordoznak vírusokat, ezáltal viszont hasznos alkalmazásokat is kizárnak. Amint ezekből kiderül, az Android világa jobban emlékeztet a zavaros vízben való halászatra: kevesebb a kontroll, több a kalózkiadású alkalmazás, és az operációs rendszer frissítései nem feltétlen kompatibilisek mindegyik eszközzel. Döntse el mindenki maga, hogy mik a számára releváns szempontok.

Okosóra és aktivitásmérő

Manapság szinte mindennek létezik „okos” változata, miért lenne kivétel éppen a karóra? Az okosóráknak ma még csak kiegészítő szerepük van az okostelefonok mellett: szinkronizálják a telefon értesítéseit, és egyes alkalmazások adatait. Elsőre talán felvonjuk a szemöldökünket, de gondoljunk bele, hogy például futás közben mennyivel kényelmesebb egy karórán mérni a pulzusunkat, a gyorsaságunkat és a megtett távot, mint a csuklónkon fityegő mobiltelefonon. Vagy mennyivel egyszerűbb egy pillantással ellenőrizni, hogy nem kaptunk-e valami sürgős üzenetet, mint a táskánkban kotorászni a mobilunk után. A technikai fejlődés ütemét nézve könnyen lehet, hogy néhány éven belül az okosórák ki fogják ütni a piacról a telefonokat. Az Apple watch a fentieken kívül EKG-felvételt készít, véroxigén-szintet mér, és ha nagyot esünk, érzékeli a hosszan tartó mozdulatlanságot, és segítséget hív. A Galaxy Watch hasonlóan okos, külsejében pedig kevésbé futurisztikus: aki okosórára vágyik, de jobban kedveli a hagyományosabb megjelenést, a Samsungnál nézzen körül. Ha kizárólag a sportteljesítmény mérésére használnánk az eszközt, akkor inkább aktivitásmérőben, más néven fitness karkötőben gondolkodjunk.

E-book

Az e-bookok – azaz elektronikus könyvek – roppant hasznos kis készülékek, amelyek összekötik a hagyományos papírkönyvekből való olvasás élményét a modern technológiával. Úgy néz ki, mint egy okoskütyü, ugyanakkor egy régi könyv megsárgult lapjaira is emlékeztet! Éppen ez az e-book lényege, hogy olyan, mintha könyvet olvasna rajta az ember: teljesen matt, törtfehér felület, nem csillog, nem vibrál, nem fárasztja a szemet – csak éppen rengeteg kényelmi funkciója van. Először is több száz könyvet fel lehet rá tölteni, ami utazáskor nagy előny az olvasni szerető embereknek. Másodsorban egyszerűbb kezelni, mint a papírkönyveket: egy kézzel elég tartani, és a lapozása is egyetlen érintéssel megoldható. Az e-bookunkat a zsúfolt villamoson ácsorogva, másik kezünkkel kapaszkodva is tudjuk olvasni. Harmadrészt pedig a készülék személyre szabható, például sokszorosára fel lehet nagyítani a betűket, így akár az idősebb korosztály is, aki már sok éve nem vett könyvet a kezébe, újra rákaphat az olvasásra. Ha már beszereztük magát az eszközt, ne feledkezzünk meg az e-book kiegészítőkről sem. Fontos először is, hogy legyen az elektronikus könyvünknek tokja, ami megvédi a sérülésektől. Számtalan típus és dizájn áll rendelkezésünkre; közös jellemzőjük, hogy pontosan illeszkednek a készülékre, így használat közben sem zavaróak. Olyan helyen, ahol nem tudunk olvasólámpát használni, jó szolgálatot tehetnek az elemmel működő, felcsíptethető LED-es lámpák is.

Mobiltelefon időseknek

A mai világban az idősebb generáció sem zárkózik el a technika legújabb vívmányai elől, lehetséges azonban, hogy a saját fizikai korlátai – például gyengébb látása, vagy reumás keze – gátolják ezek használatában. A gyártók az idősebb korosztályra is gondoltak. Élesebb kontrasztok a kijelzőn, nagyobb nyomógombok, hosszabb üzemidő, könnyebb olvashatóság jellemzi a nekik szánt készülékeket. Az alapfunkciók, a hívás és SMS-ezés mellett sokszor kimondottan az idősek számára hasznos lehetőségeket is tartalmaznak, például beépített rádiót, zseblámpát, vagy SOS-gombot. Ez utóbbiba előre beállíthatunk, és aztán egyetlen gombnyomással tárcsázhatunk egy-egy telefonszámot, de olyan változat is létezik, amelyik vészhelyzetben SMS-t küld. Már az is nagy segítség lehet az okostelefonokhoz képest, hogy érintőképernyő helyett nyomógombokkal lehet kezelni a telefont, így a használóinak nem kell újfajta mozdulatokat megtanulniuk, sőt az arcukkal sem fogják hívás közben véletlenül megérinteni az eszközt, és akaratlanul is kihangosítani a hívást. De a hagyományos telefonoknál még hasznosabbak lehetnek az összecsukható telefonok, amiknél az alsó részen vannak a gombok, így nagyobb hely jut a kijelzőnek, vagy a szétcsúsztatható készülékek, ahol pedig még egyszerűbb a hívások indítása és fogadása. Némelyik modellhez töltőállványt is mellékelnek: ilyen módon nem kell a töltővel és a konnektorral bajlódni, hanem a telefonnak meglesz az állandó helye a lakásban, ahol mindig üzemkészen várja tulajdonosát.

Kiegészítők

Az okoseszközöknek ugyanúgy szükségük van kiegészítőkre, mint bármelyikünknek. Lássuk, mik is a lehetőségeink.

A töltőkábelek, ahogy a nevük is mutatja, az eszközök feltöltésére használnak, az adatkábelek ezzel szemben az adatok átvitelét segítik például a telefonról a számítógépre. Hozzájuk csatlakoztathatók a hálózati- és USB-adapterek.

A tabletekhez és iPadekhez érdemes tokot vásárolni, ami szállításkor megvédi őket a karcolásoktól. Ezek a tokok vékonyak, és úgy vannak kialakítva, hogy tökéletesen illeszkednek a készülékre, így használat közben sem zavaróak. Némelyik tok állványként is szolgál, melynek segítségével a nekünk megfelelő dőlésszögben tudjuk az asztalra helyezni a gépet. Használat közben is óvhatjuk a képernyőt védőfóliával, de akár edzett üvegből készült védőréteggel is.

Mind a telefonok, mind a táblagépek használatát segítik az érintőceruzák, amikkel könnyebb a navigálás a kis méretű érintőképernyőkön. Különösen télen tudnak jó szolgálatot tenni: a hidegben sem kell levennünk a kesztyűnket, ha megszólal a telefonunk. Nagy részük golyóstollként is használható, sőt léteznek lézermutatóként vagy zseblámpaként használható típusok is.

A Samsungnak pedig már „okosceruzája” is van, ami magában is egy alkalmazásokkal felszerelt digitális eszköz. Csak egy példát említsünk a sokféle funkciója közül: ha idegen nyelvű szöveget olvasunk, és ki kell keresnünk egy szót, akkor csak odatartjuk a tollat a szó fölé, és már fordítja is.

A telefonfüggőségről

A mobiltelefonok eredetileg arra szolgáltak, hogy az emberek akárhonnan tudjanak beszélni egymással. Ma viszont már munkához, játékhoz, zenehallgatáshoz, mindenfajta kommunikációhoz is használjuk őket. Az emberek hajlamossá váltak túl sok időt tölteni a telefonjukkal, ami egy idő után valódi függőséghez vezet. Egyelőre nem betegségként, hanem specifikus fóbiaként kezelik: az angol "No Mobile Phone Phobia" kifejezés után a magyarban is kezd elterjedni a „nomofóbia” elnevezés. Egy 2012-es cikk szerint „a mobiltelefon-függés a 21. század legnagyobb mértékű addikciója".

Sok ember képes szabályos dührohamot produkálni, ha nincs a közelében a mobilja, aztán amint visszakapja, dopamin szabadul fel az agyában és megnyugszik. Súlyosabb esetben a képernyőt is látniuk kell a megnyugváshoz. Mások a telefon használata közben produkálnak kényszeres tüneteket: percenként frissítik ugyanazt a weboldalt, folyamatosan figyelik a Facebookot vagy az Instagramot, aminek alapja az a nem valós félelem, hogy "lemaradnak valamiről". Megint mások nem magára a telefonra, hanem egy-egy játékra vagy alkalmazásra, esetleg a chatelésre kattannak rá, miközben emberi kapcsolataik fokozatosan leépülnek. Mindez hosszú távon szorongáshoz és depresszióhoz vezet.

A jó hír, hogy van segítség, akár házi módszerekkel is. Jelöljünk ki a lakásban „mobilmentes” zónákat és/vagy időszakokat, töröljük a felesleges alkalmazásokat. A rokonok, családtagok is sokat segíthetnek abban, hogy elvonják az illető figyelmét. Súlyosabb esetben viszont érdemes szakemberhez fordulni.